CODEX és hogyan változhat az allergén címkézése: 5 dolog, amit tudnia kell

Jönnek a változások az allergén címkézésre vonatkozó CODEX-szabványban, de milyen hatással lesznek a termékeim címkézésére? Bár eltarthat egy ideig, amíg ezek a változások regionális és helyi rendeletek formájában bevezetésre kerülnek, az élelmiszergyártóknak tudniuk kell, hogy mi jön, hogy fel tudjanak készülni. Az alábbiakban áttekintünk néhány javasolt változtatást és a felmerülő kérdéseket.

1. Miről szólnak a javasolt CODEX-változások?

A szakértői bizottság által javasolt változásokat a következőképpen foglalhatjuk össze: - Néhány "klasszikus" allergén eltávolítása a globális elsőbbségi allergénlistáról: szójabab, brazil dió, makadámiadió, fenyőmag és zab, amelyek a jövőben egy "másodlagos" elsőbbségi listára kerülnének. A különböző országok dönthetnek arról, hogy felveszik-e őket a listára, regionális elterjedtségük függvényében; - A szezám felvétele a globális prioritású allergének közé; - Néhány olyan allergén aktív nyomon követése, amelyek nagyobb jelentőségre tehetnek szert, ha több adat áll rendelkezésre (kivi, rovarfehérje stb.), hogy értékelni lehessen jövőbeli felvételüket; - Referencia dózisok megállapítása a globális prioritási listán szereplő allergénekre. Ezek a referenciadózisok megfelelnek annak az allergénmennyiségnek, amelyet az allergiás személyek 95%-a súlyos reakciók nélkül fogyaszthat. Ezeket a dózisokat az allergénkezelési programokban a kockázatértékelés részeként kell alkalmazni, és olyan döntések meghozatalához, mint például az elővigyázatos allergéncímkézés (PAL) alkalmazása; - A PAL szabályozási keretének létrehozása, amely meghatározza, hogy mikor és hogyan lehet alkalmazni.

2. A változások azt jelentik, hogy abba kell hagyni a szójabab címkézését, és el kell kezdeni a szezám esetében?

A szójabab esetében a gyors válasz az, hogy... attól függ. Bár a szójababot levették a globálisan kiemelt allergének listájáról, még mindig vannak regionális különbségek, és a szabványos szankciók, a helyi rendeletekben extra allergéneket tartalmaznak, hogy tükrözzék ezeket a különbségeket. Általában sokkal könnyebb egy rendeletet szigorítani, mint lazítani. Néhány ország úgy dönt majd, hogy a szabványos ajánlás ellenére megtartja a szójabab címkézési követelményét, mivel ott már létezik a szabályozás. Hasonlóan lehet eljárni a brazil dió, a makadámia és a fenyőmag esetében is.

A szezám esete sokkal egyszerűbb, és ez az allergén valószínűleg bekerül a jelenlegi, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) minden tagországában címkézési kötelezettség alá eső allergének listájára. Miért? Ugyanazért, amiért fentebb említettük: a szabályozást általában könnyebb szigorítani, mint gyengíteni.

3. Most már fel kell tüntetnem a PAL-t a címkéken?

Erre a legegyszerűbb válasz: "nem, még nem"! Bár a szakértői bizottság azt javasolta, hogy hozzanak létre szabályozási keretet a PAL alkalmazására, munkájuk ösztönözheti egy másik, kifejezetten a PAL-lal foglalkozó munkacsoport létrehozását, ahelyett, hogy bármilyen ajánlást azonnal alkalmaznának. A bizottság ugyanis nem csak a keretrendszer létrehozását javasolta, hanem azt is, hogy hogyan és mikor kell a PAL-t alkalmazni.

Mára már köztudott, hogy a PAL-t jelenlegi formájában heterogén módon alkalmazzák, és sok esetben alkalmazása önkényes, és nem a megfelelő kockázatértékelésen alapul. Továbbá nem sok ország rendelkezik olyan szabályozással, amely az előrecsomagolt termékeken a PAL alkalmazását fontolgatja, nem is beszélve arról, hogy hogyan kell ezt megtenni.

A szakértői bizottság hasonló megközelítést választott, mint amit az Allergén Iroda már javasolt a VITAL® programban, azaz, hogy a PAL alkalmazásának egy kimerítő kockázatértékelésen alapuló allergénkezelési program alkalmazásán kell alapulnia, amely magában foglalja a végtermék allergéntartalmának és a referenciadózisoknak a szembeállítását. Továbbá, a PAL alkalmazása az ilyen programok előzetes végrehajtásától függne, és egyébként tilos lenne. A szakértői bizottság esetében kissé eltérő megközelítést alkalmaztak a referenciadózisok megállapításának módját illetően. Mindazonáltal ezek általános alkalmazása ugyanaz: a referenciadózisokat a végtermékre vonatkozó beavatkozási szintek megállapításához használnák; ezek pedig a PAL alkalmazásáról szóló döntés meghozatalához szolgálnának információval.

4. Ha a referenciadózisokat a lakosság 95%-ának védelmét szem előtt tartva állapítják meg, nem tudnám-e jobban megvédeni a vállalkozásomat, ha PAL-t alkalmaznék, még akkor is, ha a beavatkozási szintet nem érték el?

Nem. A javaslat valóban tartalmazza azt az ajánlást, hogy a PAL-t nem szabad alkalmazni, ha a jelenléti szint nem haladja meg a beavatkozási szintet. Ez az intézkedés egyértelműen foglalkozik azzal a problémával, hogy egyes gyártók visszaélnek a PAL-al. Az ajánlások még ennél is tovább mennek, és egy jól látható logót javasolnak, amely jelzi, hogy az élelmiszer előállítása során megfelelő allergén kockázatértékelést végeztek, függetlenül attól, hogy PAL-t használtak.

Sőt: a kiválasztott 95%-os határérték nemcsak az allergiás reakciók előfordulását, hanem azok súlyosságát is figyelembe veszi. Így a szakértői bizottság úgy véli, hogy a meghatározott referenciadózisok mellett és alatt jelentett fogyasztás esetén minden reakció enyhe reakciónak minősül. Ezzel elkerülhető lenne mind a vásárlók olyan túlzott védelme, amely számukra semmilyen extra előnnyel nem jár, mind pedig az, hogy egyes termékek esetében túlságosan érzékeny kimutatási módszereket kelljen létrehozni.

5. Lehetséges lesz-e "allergénmentesnek" jelölni az élelmiszeremet, ha az allergéntartalom az ajánlott referenciadózisok alatt van?

Nem. Csak vegye figyelembe, hogy a küszöbértékeket eszközként kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy szükséges-e a PAL. Ezek nem alkalmazhatók kritériumként annak eldöntésére, hogy egy termék "mentes" címkével jelölhető-e. A "mentes" élelmiszerek nagyrészt meghatározatlanok, és címkézésük nincs szabályozva. Ezért a bizottság kifejezetten ellenzi ezt. Bármilyen "mentes" címke feltüntetéséhez a gyártónak megfelelően kiválasztott szabványokra kell támaszkodnia, amelyek képesek biztosítani az élelmiszerük biztonságosságát és az ilyen állítás megbízhatóságát. Ez azonban túlmutat e vita és a szakértői bizottság ajánlásainak keretein.

Következtetés: Ideje felkészülni a CODEX-re

Ezek a javaslatok még mindig a CODEX megfelelő bizottságainak jóváhagyására várnak. Bár az új szabványok közzététele, valamint az összes aláíró ország általi további elfogadása nem megy egyik napról a másikra, egy dolog világos: az élelmiszeripari szereplőknek még van idejük az értékelésre és szükség esetén az alkalmazkodásra. De ha nem készülünk fel, akkor a kudarcra készülünk, és bár a szabványok nem rendelkeznek jogi rendelkezésekkel, a jelenlegi felülvizsgálatuk óriási lépést jelent a helyes irányba a jobb és megfelelőbb élelmiszer-allergén-kezelés felé.