A gyors szűrőrendszer hozzájárul az amerikai tojás által terjesztett SE csökkentéséhez

A tojással terjedő Salmonella Enteritidis* (SE) fertőzést drasztikusan csökkentették az amerikai kereskedelmi tojásiparban. Az 1970-es évek elején az EU-ban történt eseteket követően 1979-ben New Englandben tört ki a járvány. Ezt követte az 1980-as évek elején a közép-atlanti államokban való elterjedés, majd végül az 1990-es években a délnyugati és csendes-óceáni régiókban való megjelenés. Az Egyesült Államokban az SE megbetegedések száma 1995-ben 10 200 volt, de 2005-re 5000-re csökkent. A közép-atlanti államokban, amely egyértelműen a legsúlyosabban érintett régió, a megbetegedési arány 1994-ben elérte a 9,1/100 000-es értéket. 2007-re ez a szint alacsonyabb, 2,5 volt 100 000 lakosra vetítve. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjai előrejelzése szerint az 5 333 megerősített SE megbetegedés valójában 170 000 esetet jelentett országszerte, amelyből 108 000 a fertőzött tojás fogyasztásának tulajdonítható. Függetlenül ezeknek az előrejelzéseknek a helyességétől, amelyek egy sor vitatott feltételezésen alapultak, nyilvánvaló volt, hogy probléma áll fenn, ami szövetségi beavatkozásra ösztönzött.

Tojásminőség-ellenőrzési programok

Az 1990-es évek végén az egyes államok bevezették a tojásminőség-biztosítási programokat, amelyek megkövetelték a termelőktől a biológiai biztonságra, a csomagolás utáni hűtésre, a vakcinázásra, az állományok környezeti szennyezettségi vizsgálatára, valamint a fertőzött állományokból származó tojások törésre és pasztőrözésre való átirányítására vonatkozó minimális előírások betartását. A vertikálisan átvitt fertőzésnek az egymást követő generációkon keresztül történő, a tiszta vonalaktól a szülői állományig terjedő megszüntetése kritikus fontosságú volt az SE előfordulási gyakoriságának az állományokban való jelentős csökkentése szempontjából. Az 1930-as évek elején létrehozott Nemzeti Baromfi Javítási Terv (NPIP) felelős a vertikálisan terjedő fertőzések felszámolására irányuló szövetségi, állami és ipari tevékenységek koordinálásáért. A terv működési eljárásokat ír elő, jóváhagyja a diagnosztikai vizsgálatokat és tanúsítja a naposcsibéket és kiscsibéket szállító keltetőket. Az NPIP eredetileg a Salmonella pullorum fertőzés felszámolására összpontosított, de ma már a tojótörzsek SE-je mellett más kórokozókkal is foglalkozik a madárfajok széles körében. A Nemzeti Baromfi Javítási Terv követelményeinek betartása biztosítja a SE-mentesnek minősített keltetőktől származó kereskedelmi csirkecsibék ellátását. Ez a kereskedelmi állományokban az SE megelőzésére irányuló ágazati erőfeszítések alapvető alapja. 2003-ban egy országos forgalmazású tojásmárka szigorú SE-megelőzési programot vezetett be, amely vakcinázást és fokozott biológiai biztonságot tartalmaz, és amelyet minden franchise-tulajdonos tojástermelőtől megkövetelnek. A program sikeres végrehajtásában központi szerepet játszott az oldalirányú immunpróba tesztkészletek használata. Mivel az állományokat az elhelyezés napjától a második termelési ciklus végéig ötször vizsgálták, a hagyományos FDA (Food and Drug Administration) Bacteriological Analytical Manual (BAM) mikrobiológiai eljárás helyett megfelelő paraméterekkel rendelkező gyorstesztre volt szükség.

RapidChek® SELECT™ - egy rendkívül érzékeny teszt

A Romer Labs RapidChek® SELECT™ laterális áramlású immunpróba a D1 csoportba tartozó szalmonella jelenlétének meghatározására szolgáló standard szűrési eljárássá vált trágyahúzó tamponokban vagy tojástartályokban. Az eljárást az FDA egyenértékűnek tekinti a munkaigényesebb és költségesebb BAM-módszerrel. A RapidChek® módszer kezdeti értékelését követően megállapították, hogy a teszt 100 százalékos érzékenységet mutat, ami kritikus egy olyan szűrővizsgálat esetében, amely nem adhat hamis negatív eredményt. A jóváhagyási eljárással egyidejűleg 141 D1 csoportú szalmonella izolátum és 210 nem D1 csoportú szalmonella szerotípus vizsgálata során a teszt specificitása 93 százalékosnak bizonyult. Ez fontos paraméter, mivel egy 125 000 tyúkból álló, 45 hetes állományból származó hamis pozitív teszt jelentős költségeket okoz és megzavarja a működést. A BAM-módszert alkalmazva egy kereskedelmi laboratórium 2010-ben 2412 tamponmintát vizsgált meg, és 1477 "gyanús", további vizsgálatot igénylő kolóniát talált. Ebből az állományból csak két SE-pozitív mintát igazoltak. A RapidChek® vizsgálatot 2010-ben és 2011-ben alkalmazó két középnyugati állami laboratórium együttes eredményei 106 "feltételezett" pozitív eredményt adtak a mintegy 14 000 vizsgált tamponmintából. A megerősítő bakteriológiai vizsgálatok 16 SE izolátumot azonosítottak a termelők által benyújtott rutinmintákból. Egy nyugati állami laboratórium 1 162 tamponmintán végzett adatai összehasonlították a RapidChek® vizsgálat D1 csoportú szalmonella kimutatására való képességét a hagyományos BAM mikrobiológiai vizsgálattal. Tizenegy "feltételezett" pozitív eredményt azonosítottak a laterális áramlású immunpróba alkalmazásával, szemben a BAM-eljárást alkalmazó három SE-pozitív eredménnyel.

Gyakorlati megfontolások

A szűrővizsgálat specificitása fontos a potenciális pénzügyi veszteség szempontjából. A számítások szerint, ha egy állományból a kötelező 40-45 hetes életkorban hamis pozitív környezeti tesztet kapnának, a tojások visszatartása a piacról vagy a törésre és pasztőrözésre való átirányítás egy négyhetes időszakban, amely alatt a megerősítő vizsgálatot elvégzik, 125 000 tyúkból álló állomány esetében akár 75 000 dollárba is kerülhet, a héjas tojás és a törőállomány aktuális piaci árától függően. 2010-ben, nem sokkal a szalmonella megelőzésére vonatkozó FDA végleges szabály bevezetése után egy iowai komplexumhoz kapcsolódó széles körű járvány kitörése végül 500 millió tojás visszahívását eredményezte. Ez az eset rendhagyó volt, és súlyos helytelen gazdálkodásra vezethető vissza, és nem tükrözte az ágazat jelenlegi gyakorlatát. Ebben a 2010-es járványkitörésben az FDA által az FDA BAM módszertanát alkalmazó ellenőrzésekből származó vizsgálatok első köre a vizsgált állományok 2,5 százalékának fertőzöttségét mutatta ki. Ez azóta elhanyagolható szintre csökkent. 2011-től kezdve nem jelentettek tojásoknak tulajdonított SE-esetet. Ez az FDA végleges szabályában foglalt elveknek való gondos megfelelésnek köszönhető, és nagymértékben a környezeti ellenőrzés gyakoriságán és intenzitásán alapul. Ez nem lett volna lehetséges a RapidChek® SELECT™ SE teszt alkalmazása nélkül, amelyet kereskedelmi és állami laboratóriumok használnak az ágazat számára szűrővizsgálatok és megfelelőségi vizsgálatok elvégzésére. Az epidemiológiai bizonyítékok azt mutatják, hogy a baromfiiparban az SE-fertőzés ma már a brojlerhúshoz kapcsolódik, és hogy az SE izolátumok egyre nagyobb százalékát teszik ki a hasított testek mosásából kinyert Salmonella szerotípusoknak. Ennek megfelelően a szuppressziós és eliminációs programokat alkalmaznak, és az SE-készlet az Egyesült Államok brojlerágazatában a szülői és a növendékállományok esetében a preferált szűrési technika.