Mi az aflatoxin?

A toxinok egy csoportja, amely elsősorban az aflatoxin B1, aflatoxin B2, aflatoxin G1, aflatoxin G2 és aflatoxin M1 anyagokból áll, nevét a veleszületett fluoreszkáló tulajdonságaikról kapta.

Termelés és előfordulás

Az aflatoxinokat termelő fő gomba az Aspergillus flavus. Azonban egy másik gomba, az Aspergillus parasiticus és néhány más kisebb Aspergillus faj is termelheti ezeket a toxinokat. Az Aspergillus parasiticus különösen fontos a földimogyoróban. Egy adott faj nem minden törzse képes aflatoxintermelésre.

Ha a gabona, például a kukorica termesztése során meleg környezeti hőmérséklet (nappal >32°C; éjszaka >24°C) uralkodik, ami különösen aszályos körülmények között figyelhető meg, a gabona fogékonyabbá válik az aflatoxinképződésre. Ezek a stresszes körülmények inkább a forró és száraz környezetben (pl. az Egyesült Államok déli részén, de előfordulhatnak a középnyugaton (Corn Belt) is). A szervezet spórákban (konídiumokban) él tovább, amelyeket a szél vagy a rovarok visznek a termesztett növényre. Bármilyen, a maghéj épségét megzavaró körülmény lehetővé teszi a szervezet számára, hogy bejusson az egyes magvakba. Az olyan rovarok, mint a cserebogár, a szervezetet a fejlődő magokba viszik, különösen a kukoricafülbogár és az európai kukoricabogár által károsított magokba. A két utóbbi rovar a szervezetet a növényekbe is behurcolhatja. A kukorica, a gyapotmag, a földimogyoró és a diófélék a fő érintett termények.

A sárgászöld spóratömegek láthatóak lehetnek a magkárosodás helyén, vagy követhetik a rovarok táplálkozási útvonalát. Ha az erősen károsodott magokat kézzel feltörjük, és fekete fény (hosszú hullám, 365 nm) alatt vizsgáljuk, akkor azok élénk zöldessárgán fluoreszkálhatnak (BGYF). Ez a fluoreszcencia az aflatoxint termelő szervezet által képzett kojinsav-származéknak köszönhető, és ezért csak "feltételezhető" jelzést ad az aflatoxin jelenlétére, és nem használható az aflatoxin pozitív tesztjeként. Az egyes kukoricaszemek akár 400 000 ppb (μg/kg) aflatoxint is tartalmazhatnak, ezért a mintavétel nagyon fontos az ömlesztett gabonatételek szennyezettségi szintjének elemzése során.

A magas nedvesség/nedvességtartalom (>14%) mellett, meleg hőmérsékleten (>20 ºC) vagy/és nem megfelelően szárítva tárolt szemek potenciálisan szennyeződhetnek. A gabonát szárazon, sérülésmentesen és rovarmentesen kell tartani; ezek a körülmények penészgombásodási "forró foltokat" eredményezhetnek. A gombák kezdeti növekedése a szemekben elegendő nedvességet képezhet az anyagcseréből a további növekedéshez és mikotoxinképződéshez.

Toxicitás

Az aflatoxinok májbetegséget okozhatnak állatokban, rákkeltőek is, az aflatoxin B1 a legerősebb rákkeltő (WHO, 2002). Az érzékenység a fajtától, a fajtától, az életkortól, a dózistól, az expozíció hosszától és a tápláltsági állapottól függően változik. Az aflatoxinok csökkent termelést okozhatnak (tej, tojás, súlygyarapodás stb.), immunszuppresszív, rákkeltő és mutagén hatásúak. Az aflatoxinok jelen lehetnek a tejben, a húsban vagy a tojásban, ha az elfogyasztott mennyiség elegendő. Az aflatoxin B1 emberi rákkeltő, és Williams és munkatársai (2004) feltételezése szerint szerepet játszhat az emberi májrák etiológiájában. Az ammóniás kezelés és egyes adszorbensek csökkentik vagy megszüntetik az aflatoxinok hatását, de csak takarmányok esetében és csak bizonyos országokban vagy államokban alkalmazhatók.